HÁZIREND

 

 

Tartalom

Bevezetés. 2

1. A tanulói jogok gyakorlása. 2
2. A tanulói kötelességek teljesítése. 5

A hetesek kötelességei 5

III. Az iskolai élet rendje. 6

1. a) Iskolai munkarend. 6
2. b) Iskolai mulasztás. 7
3. Az elektronikus napló használata. 8
4. A tanítás tartalmára vonatkozó rendelkezések. 8
5. A tantárgyválasztás módja és annak módosítása. 8
6. A tankönyvellátás rendje. 9
7. A tanulmányok alatti vizsgák. 9
8. Az intézmény használatával kapcsolatos szabályok. 9
9. Dohányzásra vonatkozó szabályok. 9
10. Vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások. 10

VII. A tanulók jutalmazásának-fegyelmezésének rendje: 10

1. A tanulók jutalmazása: 10
2. A tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések: 10

 

 

 

Bevezetés

A Karcagi Szakképzési Centrum Kunszentmártoni Technikum és Szakképző Iskola Házirendjének hatálya valamennyi, vele tanulói jogviszonyban lévő diákjára, valamint az intézményben tartózkodó vendégre kiterjed. A Házirend célja biztosítani a szakképző intézmény törvényes működését, az iskolai nevelés, oktatás és képzés zavartalan megvalósítását, a tanulók iskolai közösségi életének céltudatos, tervszerű, folyamatos megszervezését.

A házirend jogi háttere:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (25.§ (2-3-4), 45-48.§, 50.§, 58.§, 70.§, 72.§, 83.§ és 85.§);

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (5.§, 16.§, 51.§, 82.§, 117.§, 120-122.§, 129.§);

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (23.§);

2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

1991.évi LXVI törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai

A Házirendet minden tanév első tanítási napján az osztályfőnökök ismertetik az osztály tanulóival. A Házirend szabályainak tudomásulvételét a tanulók aláírásukkal igazolják. A szülőkkel a szülői értekezletek alkalmával ismertetik az osztályfőnökök a Házirendet, amely a továbbiakban elérhető:

− az iskola igazgatójánál,

- az iskola igazgató-helyettesénél,

− az iskola titkárságán,

− a tanári szobában,

− az osztályfőnököknél,

− az iskola honlapján.

I. A tanulói jogok gyakorlása

A tanulók alapvető jogait a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 57.§-a és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 157-160.§-ai foglalják össze.

1. A tanuló a beiratkozás napjától tagja az iskolai közösségnek, látogathatja az iskola rendezvényeit, részt vehet iskolai előkészítő foglalkozásokon. A tanév első munkanapjától élhet valamennyi, a házirendben leírt jogával.
2. A tanulónak joga van arra, hogy
3. a) képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
4. b) tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
5. c) hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
6. d) a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
7. e) véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

(2) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

3. A tanulónak joga van arra, hogy
4. a) - a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között - válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,
5. b) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását,
6. c) igénybe vegye a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközöket, a szakképző intézmény létesítményeit és a szakképző intézményi könyvtári szolgáltatást,
7. d) lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a szakképző intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,
8. e) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
9. f) -
10. g) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
11. h) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
12. i) kérje az átvételét másik szakképző intézménybe vagy köznevelési intézménybe,
13. j) képességeit, érdeklődését és adottságait figyelembe véve továbbtanuljon.
14. A tanulónak joga van arra, hogy
15. a) a szakképző intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
16. b) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tanulónak joga van arra, hogy

1. a) a szakképző intézményben, családja anyagi helyzetétől függően - jogszabályban meghatározott esetekben - kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre,
2. b) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
3. c) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön.
4. A tanulónak joga van arra, hogy
5. a) részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
6. b) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
7. c) az oktatási jogok biztosához forduljon,
8. d) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

(2) A tanulónak joga van arra, hogy az állami szakképző intézményben fakultatív hitoktatásban részesüljön.

6. A tanulónak joga van arra, hogy
7. a) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhöz, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
8. b) iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
9. c) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
10. d) választó és választható legyen a diákképviseletbe,
11. e) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.
12. A tanulók, érdekeik képviseletére Diák Önkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre, melybe valamennyi, iskolánkban nappali tagozatos tanuló választó, illetve választható. A DÖK működését saját Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg, melyet a tantestület véleményez és a diákközgyűlés fogad el. A DÖK-SZMSZ határozza meg a képviselők számát, a vezetőség választásának menetét, működésük rendjét, az iskola által biztosított anyagi eszközök felhasználását, a diáknap megszervezésének módját, a DÖK tájékoztatási rendszerét és annak működését. A DÖK munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolavezetés és a DÖK kapcsolattartásának módját az iskola SZMSZ-e tartalmazza.
13. A tanulók joga, hogy kulturális, sport, művészeti tevékenységre diákköröket hozzanak létre. A diákkörök a tanulók önszerveződésén alapulnak, minimális létszámuk 8 fő. A diákkör az iskolával való kapcsolattartásra és a munka segítésére a tantestületből pedagógust kér fel, aki ellátja a felügyeletet is. A diákköröket az iskola és a DÖK anyagi támogatásban is részesítheti, ennek feltétele, hogy legalább egy félévig heti rendszerességgel tartsanak foglalkozásokat.
14. A tanuló tájékoztatást kérhet a személyét, illetve tanulmányait érintő kérdésekben közvetlenül szaktanárától, illetve osztályfőnökétől. Vitás esetben ezt írásban is megteheti vagy közvetlenül az igazgatóhoz címezve vagy a DÖK-ön keresztül. Az igazgató 30 napon belül írásban tájékoztatja a panasszal élő tanulót az intézkedés végrehajtásáról.
15. A tanulót megilleti a véleménynyilvánítás joga az iskolai életről, az őt nevelő-oktató pedagógus munkájáról, a tanulói közösségekről. Ezzel azonban nem sértheti meg mások személyiségi, emberi jogait.
16. Az iskolában újság, iskolarádió a DÖK irányításával működhet. A faliújságokon és az iskolai fórumokon diákok csak olyan hirdetményeket helyezhetnek el, amelyek kapcsolódnak az iskolai élethez, programjainkhoz. A plakáton fel kell tüntetni a készítők nevét.
17. A jogszabály által meghatározott esetekben a tanuló térítési díj, illetve tandíj megfizetésére kötelezhető. Ennek mértékét, a kedvezmények lehetőségét az igazgató határozatba foglalja.

II. A tanulói kötelességek teljesítése

A tanulók alapvető kötelességeit a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 58.§-a tartalmazza.

1. Az iskola tanulójának alapvető kötelessége részt venni a tanórákon, gyakorlati foglalkozásokon, valamint a tanórán kívüli választott foglalkozásokon. A tanítási órákon, az iskola ünnepélyein, rendezvényein aktív közreműködéssel, fegyelmezetten vegyen részt.
2. Kötelessége képességének megfelelően eleget tenni tanulmányi feladatainak. A tanórákon az iskola helyi tantervében előírt tanszerekkel kell rendelkeznie. Amennyiben a tananyag és a szaktanár ezt lehetővé teszi, a tanuló használhatja mobileszközét a tanítási órákon, minden más esetben köteles azt kikapcsolt állapotban a táskájában tartani.
3. Kötelessége a közösségi együttélés szabályainak betartása. Viselkedése műveltségről, a másik ember tiszteletben tartásáról tanúskodjon. Példamutató tevékenységével, magatartásával szerezzen megbecsülést magának, és ezáltal iskolájának is.
4. A tanuló kötelessége, hogy óvja, védje az iskola létesítményeit, berendezéseit, a rábízott eszközöket, s azok rendjét, tisztaságát.
5. Öltözete az iskolai munkanapokon legyen munkába illő, tiszta, gondozott. Az iskolai ünnepi öltözet: Lányok: fehér blúz, sötét alj; Fiúk: fehér ing, sötét nadrág.
6. A tanulók az intézményben oktatási időben a törvényes képviselőiken kívül más magánlátogatót nem fogadhatnak!
7. A tanuló kötelessége saját és társai testi és lelki épségének megóvása, a tanév elején ismertetett balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások megismerése és betartása.
8. A tanulók által előállított, az iskolai kötelességek teljesítése közben létrejött dolgok (dolgozatok, rajzok stb.) feletti vagyoni jogokat az iskola szerzi meg. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át (értékesítés).

A hetesek kötelességei

Az osztályfőnökök névsor szerinti előrehaladással, osztályonként hetente kettő tanulót bíznak meg a hetesi feladatok ellátásával.

1. A hetesek az osztály névsora alapján váltják egymást.
2. A hetes felelős az osztály rendjéért, a táblák tisztaságáért, gondoskodik krétáról.
3. Ha a tanár a becsengetés után 5 perccel nem jelenik meg az órán, akkor azt jelzi az iskolatitkárnak.
4. A tanítás befejezésekor, illetve tanteremcserénél a hetes ellenőrzi a padok tisztaságát, táblát töröl, és utolsóként hagyja el a termet.
5. A hetes jelenti a létszámot és a hiányzók nevét.

III. A tanuló által készített dologért járó díjazás

A szakképzésről szóló 2019. LXXX. törvény 58.§ (2) előírja, hogy a szakképző intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a szakképző intézmény szerzi meg a tulajdonjogát a birtokába került minden olyan dolognak, amelyet a tanuló a szakképző intézményben vagy a szakképző intézmény által biztosított dolog felhasználásával állított elő a jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a szakképző intézmény biztosította. Ha az előállított dolog a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti szellemi alkotás, e bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a szakképző intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

IV. Az iskolai élet rendje

a) Iskolai munkarend

1. Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző évfolyamon tanulóknak legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. A kizárólag az iskolával felnőttképzési jogviszonyban álló személyek részére szervezett képzések esetében a képzés időbeosztása – a jogszabályok rendelkezései által meghatározott kereteken belül – a képzésben részt vevő személyek igényeinek a figyelembe vételével kerül kialakításra.
2. Az intézményben a tanítás és a gyakorlati foglalkozások órarend szerint történnek, melyek időbeosztása az SZMSZ-ben került szabályozásra. A tanulók csengetéskor kötelesek a szaktanárt a tanterem előtt sorakozva várni.
3. A kabátokat minden tanuló a számára kijelölt szekrényekben helyezheti el.
4. Az iskola mindkét épületében a kapuban portás teljesít szolgálatot. A tanulók tanítási időben csak írásos szülői engedély alapján, az ügyeletes tanár vagy az osztályfőnök írásos (kilépő) engedélyével hagyhatják el az iskola területét. Rendkívüli esetben az igazgatóhelyettes dönt a kilépésről.
5. A tanítási órák és szünetek rendje:

Délelőtt-délután:

1. 7¹⁵-8⁰⁰ 14⁰⁰-14⁴⁰
2. 8⁰⁵-8⁵⁰ 14⁴⁵-15²⁵
3. 9⁰⁵-9⁵⁰ 15³⁰-16¹⁰
4. 10⁰⁰-10⁴⁵ 16¹⁵-16⁵⁵
5. 10⁵⁵-11⁴⁰ 17⁰⁰-17⁴⁰
6. 11⁵⁰-12³⁵ 17⁴⁵-18²⁵
7. 12⁴⁵-13³⁰ 18³⁰-19¹⁰
8. 13⁴⁰-14²⁵ 19¹⁵-19⁵⁵
9. 20⁰⁰-20⁴⁰
10. 16⁰⁰ óra után diákok az iskola épületében csak szervezett foglalkozás keretében, pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak.
11. A felnőttoktatás esti tagozatának tanulói 20⁴⁰-ig tartózkodhatnak az iskola épületében. Ebben a képzésben 40 perces egy tanítási óra.
12. Lyukas órán lévő tanulók elsősorban a könyvtárban vagy az iskola udvarán tölthetik el a rendelkezésre álló időt. Hangoskodással az órát nem zavarhatják, az iskola területét csak engedéllyel hagyhatják el.

b) Iskolai mulasztás

(a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 162-164.§ alapján)

1. Ha a tanuló a foglalkozásról késik, a késését igazolnia kell. A késés miatt a tanulót a foglalkozásról kiküldeni nem lehet. A késések idejét a naplóba be kell írni. (A foglalkozás jelentése itt és a továbbiakban: az Szkt. 35.§ (1) bekezdése szerinti kötelező és szabadon választható foglalkozás, illetve egyéb foglalkozás a szakmai oktatásban, valamint az Nkt. 27. § (1) bekezdése szerinti kötelező és választható tanórai és egyéb foglalkozások a szakmai oktatáson kívül.)
2. Ha a tanuló hiányzik a foglalkozásról, mulasztását igazolnia kell. Az igazolás bemutatásának legutolsó határideje az iskolába jöveteltől számított nyolcadik munkanap. Az igazolást az osztályfőnöknek, illetve a gyakorlati foglalkozásról való hiányzás esetén az osztályfőnöknek és a szakoktatónak is be kell mutatni.
3. Betegség miatti hiányzást az orvosnak kell igazolnia lehetőleg a tanuló ellenőrző könyvében; illetve hosszabb távollét esetén az osztályfőnök megkövetelheti az igazolás digitális másolatának az elektronikus naplóba történő feltöltését. Hosszabbnak ígérkező betegség kezdetén a szülő értesítse a tanuló osztályfőnökét. A bejelentés történhet az elektronikus napló üzenetküldő rendszerén keresztül, telefonon, levélben vagy személyesen.
4. Egy tanévben a szülő legfeljebb három napot igazolhat. Egy-egy napos távolmaradásra – a szülő előzetes kérése alapján – az osztályfőnök adhat engedélyt. Rendkívüli esetben a három egybefüggő napot meghaladó távollétet – üdülés, hosszabb utazás, stb. – az igazgató engedélyezheti, ez esetben a hiányzást igazoltnak kell tekinteni.
5. Iskolai érdekű távollétnek minősül a különböző versenyeken (tanulmányi, sport, stb.) való részvétel, amelyekre a szakképző intézmény felkészülési időt biztosít:

• helyi forduló esetében: egy napot,
• megyei forduló esetében: három napot,
• országos döntő esetében: egy hetet.

6. Egyéb mulasztásnak minősül a középfokú nyelvvizsga miatti hiányzás, amire az intézmény a vizsganapját is beleértve három napot biztosít.
7. Esti tagozatos képzésben:

A tanuló köteles a foglalkozásról történő távolmaradását a háziorvos, egyéb szakorvos által kiállított igazolás vagy a betegszabadság igénybevételét, illetve a munkaidőt, túlmunka elrendelését bizonyító munkáltatói igazolás bemutatásával dokumentálni.

Igazolatlan mulasztásról a szülők tájékoztatása, értesítése 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 161-164.§ előírásai szerint történik:

Tanköteles tanuló esetében:

az első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése elektronikusan és postai úton is

ismételt igazolatlan mulasztás esetén a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét

ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az 5 foglalkozást az igazgató értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a család- és gyermekjóléti szolgálatot, és az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít

amennyiben tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a 15 foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot

ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a 25 foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

az első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése elektronikusan és postai úton is

a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az 5 foglalkozást az igazgató értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot

a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

V. Az elektronikus napló használata

1. A tanulói előmenetel a digitális naplón keresztül követhető. A felhasználónév a tanuló 11 jegyű oktatási azonosítója, jelszó a tanuló kötőjellel elválasztott születési dátuma. A szülőket az érdemjegyekről tanév közben az e-naplón és az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük, ezért minden tanuló köteles azt az iskolába elhozni, a kapott érdemjegyeket beírni, a szülővel aláíratni, az osztályfőnök kérésére azt neki átadni.
2. A digitális napló használatáról, az abban szereplő információkról a tanulók a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülők az ellenőrző könyvön keresztül az első tanítási napon, ill. az első szülői értekezleten kapnak felvilágosítást.

VI. A tanítás tartalmára vonatkozó rendelkezések

a. A tantárgyválasztás módja és annak módosítása

Iskolánkban az érettségit adó képzéseknél három alkalommal választhat a tanuló.

1. A kilencedik évfolyamra történő beiratkozáskor a tanulók az angol és német nyelv közül választhatnak. Célszerű a már korábban tanult idegen nyelvet tanulni tovább. Amennyiben a csoportok létszáma nagyon aránytalan, úgy a csoportokat a szaktanárok a szintfelmérők eredménye alapján alakítják ki.
2. Az iskola a Szakmai Programjában meghatározta, hogy milyen feltételekkel indít felkészítő foglalkozást mellék-szakképesítésre, illetve érettségire a szakgimnáziumi osztályokban a kötelező érettségi tárgyakon kívül. A foglalkozásra 10. évfolyamon a meghatározott időpontig, írásban jelentkezik a tanuló. A mellék-szakképesítésre, ill. érettségire felkészítő órák kötelezően választható foglalkozások, tehát az azokon való részvétel kötelező, a távolmaradást a tanuló igazolni köteles.
3. Az érettségi és a szakmai vizsgákra a jelentkezés a jogszabályban meghatározottak szerint történik.

b. A tankönyvellátás rendje

1. Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályozása az SZMSZ-ben történik.
2. A 2020/2021. tanévtől a tanulóknak nem kell térítési díjat fizetni a tankönyvekért.
3. A tankönyvellátás adott tanévre szól, a tanév végén a tanuló a munkatankönyvek kivételével a tankönyveket visszaszolgáltatja az iskolai könyvtárnak. A tanulói jogviszony megszűnésekor ugyancsak vissza kell adni a tankönyveket.
4. A tanuló felelős a tankönyvekért, rendeltetésszerű használatukért, azokat használható állapotban köteles visszaadni. Ellenkező esetben kártérítési felelősséggel tartozik.

c. A tanulmányok alatti vizsgák

Osztályozó vizsgát a tanévben két alkalommal jelöl ki az igazgató, a megjelölt vizsgaidőszaktól csak a más iskolából való átvétel esetében van mód eltérni. Osztályozó vizsgára az intézmény bármely tanulója jelentkezhet, ennek formája az intézmény igazgatójához intézett kérvény a megfelelő indoklással. A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályozását a Szakmai Program tartalmazza.

VII. Az intézmény használatával kapcsolatos szabályok

A tanulókkal a tanév első napján a testnevelő tanárok, a gyakorlati oktatást végző oktatók, valamint az osztályfőnökök ismertetik az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a balesetek elkerülése érdekében elvárható magatartásformákat.

A fentiekről dokumentumként szolgáló feljegyzés készül, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják részvételüket.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, tanműhelyeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

a. Dohányzásra vonatkozó szabályok

Az intézményben – ideértve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény betartásáról az intézmény munkavédelmi felelőse gondoskodik.

b. Vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások

1. Minden tanuló felelős saját felszerelésének megőrzéséért és rendben tartásáért. Az iskolába csak az oktatáshoz szükséges felszerelést hozhatják magukkal.
2. A tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon a mobiltelefon, és a közösségi oldalak használata tilos!
3. Az oktatáshoz nem szükséges eszközök (ékszerek, mobiltelefon, stb.) rongálódása, elvesztése esetén az iskola anyagi felelősséggel nem tartozik.
4. A kerékpárral érkező tanulók járműveiket az iskola területén a kerékpártárolókban helyezhetik el. Célszerű azokat biztonsági lakattal lezárni. A kerékpárok rongálásáért, illetve eltulajdonításuk esetén az iskola felelősséget nem vállal.
5. Az iskolának a tanuló felé kártérítési felelőssége csak akkor van, ha a kár a tanulói jogviszonnyal összefügg, a tanításhoz szükséges eszköz rongálódott, és a tanuló vétlen magatartása bizonyítható.

VIII. A tanulók jutalmazásának-fegyelmezésének rendje:

a. A tanulók jutalmazása:

A kimagasló teljesítményű, a közösség érdekében tevékenykedő diákot az iskola dicséretben, illetve jutalomban részesítheti. Ennek formái:

1. osztályfőnöki dicséret-elismerésre méltó tevékenységért,
2. igazgatói dicséret-kimagasló teljesítményért,
3. tantárgyi dicséret-az adott területen kimagasló eredményt elért tanulónak,
4. általános nevelőtestületi dicséret-kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulónak.

A dicséreteket tanév közben a tanuló ellenőrzőjébe és az e-naplóba írja az osztályfőnök, a tanév végén a bizonyítványba kerül a megfelelő záradék alkalmazásával. Az okleveleket, emléklapokat az iskola vagy az osztály közössége előtt adjuk át.

b. A tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések:

A házirendben foglalt szabályokat megszegő tanuló ellen fegyelmező intézkedéseket foganatosítunk. Ennek formája lehet:
1. Oktatói figyelmeztetés
2. Osztályfőnöki figyelmeztetés:	házirend megsértéséért
3. Osztályfőnöki intés:	házirend sorozatos megsértéséért
4. Igazgatói intés:	súlyos vétség elkövetéséért
5. Fegyelmi eljárás:	kiemelkedően súlyos vétségért, a tanulói kötelesség tudatos megsértéséért.

A fegyelmező intézkedésekről a törvényes képviselőket az ellenőrző könyv, valamint a digitális napló révén tájékoztatja az Iskola.

IX. Záró rendelkezések

Ezen házirend a kihirdetésétől visszavonásig érvényes.

A Házirend, az iskolai SZMSZ és a Szakmai Program összehangoltan érvényes.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön, valamint az intézmény honlapján keresztül gondoskodik.

Az érvényes házirendet az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki foglalkozásán áttekintik a tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő személyekkel.

Kunszentmárton, 2020. augusztus 31.

                                                                                               ..............................................

Lengyel János

megbízott igazgató